Köszönöm a megosztásokat! :-)
A nyári óra átállításról...
…és lentebb a lényeg
Nyári óraátállítás. Az emberek túlnyomó része utálja, kisebb része gyűlöli és szinte senki sem szereti. Értelmetlen és felborítja az ember biológiai óráját. Amikor jöttem-mentem a világban (covid-idők előtt) több felől hallottam, hogy a nagyobb utazásokkor az időeltérés miatt, az ember egy órányi eltérést egy nap alatt pihen ki magában, és valóban amikor messzire utaztam, talán tényleg kellett ennyi nap hozzá és bár ez a „nyári időszámítás” csak egy óra átállást jelentene, azonban ezt valahogy nehezebb megszokni. Azt gondolom hogy azért van így, mert amikor valahova elutazunk, akkor az ottani Nap-álláshoz kell átállnunk, viszont a nyári időszámításnál egy mesterséges helyzethez kell alkalmazkodnunk.
Elsőként a Német Császárság és a Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást – a mesterséges világítás csökkentésére és ezzel energia megtakarítására – amit 1916-ban vezettek be a két országban. Ezt az első világháború alatt gyorsan átvette több ország, de a háború végével visszaálltak a normál időszámításra és a második világháború kitöréséig nem is merült fel a használata.
Akkoriban teljesen érthető és logikus volt a bevezetése, ugyanúgy mint az időzónáké, amit 1878-ban a kanadai Sir Sandford Fleming javasolt, mint világméretű időzónák rendszerét, amelyet ma is használunk. A Föld 24 óra alatt fordul egy kört, azaz 360 fokot, amit 24 részre osztva 15 hosszúsági fok jelent egy időzónát, azaz egy órát. Sir Fleming időzónáit világszerte egy kaotikus probléma ragyogó megoldásaként hirdették meg, ami mellett a nyári időszámítást azóta szinte az egész világon bevezették.
Egy-egy időzónában a 150 fele (mindkét irányba 7 és fél fok) fél óra távolságot jelentene az időzóna középvonalától mindkét irányba, azonban az időzónákat logikusan az országok határaihoz igazították, emellett egy-egy ország földrajzi vagy politikai okok miatt másik zónába soroltatta át magát, így aztán vannak olyan helyek, ahol akár több mint egy órányi eltérés is lehetséges, a valós, Nap adta időhöz képest. Egy szó mint száz, sokfelé nagyon eltér a hivatalos pontos idő a természetes, Nap adta időtől.
Mesterséges időállapotban élünk, aminek egyik vetületét az időzónák adják, a másik meg tavasztól-őszig az a plusz egy óra „nyári időszámításos” eltolás, na meg az ezzel járó évente kétszeri időátállások… és ezen elgondolkoztam: Akik nagyon a materiális világban élnek, azoknak nem oszt-szoroz, mert nem fogják fel hogy ezeknek így együtt milyen rossz hatásai vannak az életünkre, akik viszont tudatosabbak, azoknak egyértelmű hogy ez a mesterséges időállapot nem jó és sokkal nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak lennénk, ha a természetes, biológiai óránk szerint élnénk és világszerte sokan emelnek szót azért, hogy szüntessék meg a nyári időszámítást. Amiért azt kitalálták, azaz a világításból eredő energiahasználat csökkentésére, mára már arányaiban annyira kicsi lett a teljes energiafelhasználáshoz képest, hogy így nincs értelme tovább fenntartani, mitöbb az időzónákkal is ugyanígy vagyunk, amiért kitalálták, akkor az észszerű volt, azonban mára ez is túlhaladottá vált.
A régi időkben a faluban-városban tudták hogy az árnyékok merre állnak amikor dél van, és ehhez igazították a templom, a torony óráját. Amikor harangoztak, az emberek tudták hogy most épp’ hány óra van és ha esetleg volt otthon órájuk, akkor azt ehhez hozzáigazították. Ha valaki útnak indult, a következő városban ugyanígy a Nap járásával megegyezett az idő, de amiatt a pár tizedmásodpercnyi – akkoriban mérhetetlen – különbségeknek nem is volt jelentősége, azonban az utazás, a hírek, vagyis a világ felgyorsulásával ezt a XIX.-XX. század fordulója táján a pontos időt egységesíteni kellett. Azonban a világ megváltozott és ma már a telefonjaink és más, a pontos időt mutató eszközeink maguktól állnak át a „nyári-téli” átálláskor, vagy ha átlépünk egy másik időzónába, akkor is ezek mind maguktól állnak át, tehát ily’ módon mindig, mindenhol, a helyi pontos időt mutatják nekünk.
Ebből következik a lényeg, a kérdés:
Mi lenne, ha a nyári időszámítás mellett az időzónákat is megszüntetnék,
és az országok meghatároznának egy-egy középidőt,
vagy a nagyobb országok több idősávot maguknak?
Hogy ez mennyit változtatna a hivatalos pontos időn?
Magyarország nyugati és keleti végei 6046’-re vannak egymástól, ami (150=1 óra) 27 perc 5 másodperc időtávolságot jelent. Amikor a nyugati végen Felsőszölnöknél a Nap állása szerint dél van, akkor a keleti végen Garbolcnál már 12 óra 27 perc, de ha a mostani hivatalos időhöz mérjük ezeket, akkor a greenwichi délelőtt 11-kor Magyarországon déli 12 óra van, azonban a Nap állása szerint ez Felsőszölnöknél 12 óra 4 perc, Budapestnél 12 óra 16 perc, Garbolcnál pedig 12 óra 33 perc lenne. Ez ugyan nem nagy eltérés, azonban vannak országok, ahol ez sokkal rosszabb. Például Franciaországban, ahol a nyugati vég túl van Greenwichen (W4047’), ami azt jelenti hogy greenwichi délelőtt 11-kor a hivatalos időzóna szerint egész Franciaországban déli 12 van, azonban Franciaország nyugati végén a Nap állása szerint akkor még csak 10 óra 55 perc. Azaz ott több mint egy óra az eltérés a valós időhöz képest, vagy Spanyolország középideje W30, tehát eleve a középidő is nyugatabbra van Greenwichtől, így amikor Greenwichnél dél van, akkor a Nap állása szerint a spanyol középidő még csak 11 óra 48 perc, sőt az ország Atlanti-óceán felőli végén még csak 11 óra 23 perc lenne (miközben a mostani időzóna szerint ez ott már délután 1), azaz ott több mint másfél óra az eltérés!
Franciaország két vége között a távolság 12058’, ami majdnem 1 óra (51 perc 52 másodperc) és még néhány példa:
Spanyolország (szárazföldi területe): 12036’, 50 perc 23 mp,
Olaszország: 11051’ kelet-nyugati távolság, ami 47 perc 23 mp,
Lengyelország: A nyugati- és keleti vége között 100, azaz 40 perc a különbség,
Norvégia: 26027’ azaz majdnem két órányi időzóna !!! 1 óra 45 perc időtávolság,
Kanada (hogy nagyobb országokat is megnézzünk): Ugyanezek 88017’ távolság, ami a Nap járása szerint 5 óra 53 perc,
valamint Ausztrália: A keleti- és a nyugati part 4104’ távolságra vannak egymástól, ami ebből a szempontból 2 óra 44 perc különbséget jelent.
Ezek alapján ha minden ország meghatározná a saját pontos idejét vagy idősávjait, akkor csak azt a szabályt kellene betartaniuk, hogy
a helyi pontos idő percre pontosan,
vagy esetleg öt perces egyeztetéssel
legyen Greenwichhez képest meghatározva.
(Az ötpercenkénti sávmeghatározás is még közel pontos lenne és emellett lényegesen áttekinthetőbb.)
Az is egy kérdés, hogy azokban az országokban, ahol többé-kevésbé egy óra a kelet-nyugati távolság vagy mint Norvégiában majdnem kettő, a nagyobb országokban még több, ott egy vagy fél órás idősávokat határoznának-e meg. Ez az adott ország döntése lehetne, de a földrajzilag jól elhatárolható helyek (ilyenek leginkább a szigetek és a ritkán lakott nagyobb területek) mindenféleképpen saját középidőt kaphatnának. Például Korzika vagy Szardínia, hiszen ha valaki hajóval, komppal vagy repülővel odautazik, akkor nem lenne zavaró, hogy átéréskor pár perccel eltér a pontos idő az induláshoz képest és e két sziget példáján: Franciaországban a középvonal E1045’, Párizs E2021’ (azaz talán szintén meglepő módon ezek is alig vannak keletebbre Greenwichtől), egy Párizsnál meghúzott idővonallal a pontos idő 12:09 lenne, Olaszországban a középidő vonala szinte pontosan Rómán megy át E12035’-nél, ami alapján greenwichi 12 órakor Rómánál 12 óra 50 percet mutatnának az órák, de ezektől függetlenül az említett két szigeten (azok szinte pontosan ugyanazon az észak-déli vonalon találhatóak) az E9015’ vonalon meghatározott időpont 12 óra 36 perc lenne.
Greenwich: 12:00
Franciaország: 12:09 vagy 12:10
Korzika és Szardínia: 12:36 vagy 12:35
Olaszország: 12:50
Miért lenne jobb ez, mint az időzóna szerinti helyiidő meghatározás?
Mint fentebb írtam, azért mert akkor a valós időhöz sokkal közelibb időrendben élhetnénk, amire vannak akik csak legyintenek hogy lényegtelen, de akik jobban, tudatosabban megérzik ennek az időeltérésnek a rossz hatását, azok értik hogy ez miért lenne jobb. A mindennapi életben nem változna semmi, semmi se lenne másként amiatt hogy a szomszédos országokban kicsit arrébb jár az óra, utazáskor meg az emberek az érkezési időpontról tudnák hogy az ottani pontos idő eltér az otthonitól. Pont úgy mint most, amikor átutazunk másik időzónákba, azaz teljesen lényegtelen. Most is amikor egy angliai sportközvetítésre várunk, tudjuk hogy az ott fél 9-kor kezdődő meccs nekünk fél 8-at jelent, vagy utazáskor a határátlépésnél amikor a világhálóra kapcsolódó eszközeink másik országbeli adótornyot érzékelnek, azok most is automatikusan annak az időzónájára állnak át és ez is ugyanígy működne, csak nem egy órát ugrana a hivatalos idő erre vagy arra, hanem csak néhány percet.
Okozna bármiféle problémát, hogy amikor Magyarországon 10 óra 20 perc van, akkor Ausztriában még csak 9 óra 55 vagy Csehországban 10 óra? Nyilván nem, de hogy a világ átálljon egy ilyenfajta időmeghatározásra, amellett csak az egészségesebb, életszerűbb állapot áll. Pedig maga az átállás nagyon egyszerű lehetne és ha valaki azt mondja, hogy de az átállás nagy költségekkel járna, erről azt gondolom hogy téved. Mi lenne, mivel járna, ha egy nap egy ország átállna az ottani csillagászati időre? Ez azt jelentené, hogy – például Magyarországon – a mostani 0 óra helyett egyik napról a másikra, éjfélkor 0 óra 20 percre állna át a pontos idő, viszont azokban az országokban, akikkel addig egy időzónába tartoztunk, maradna a 0 óra. Egyetlen „tollvonással” be lehetne ezt vezetni, mert így a határokon átnyúló közlekedésnél csupán ez a pár perc lenne az eltérés, és a vonatok, buszok menetrendjét sem érintené a gyakorlatban, mert csak pár perccel kellene átírni azokat. Ha most valaki repülőre ül és Budapestről például Párizsba utazik, a mostani menetrend szerint a járat 12:15-kor indul és 14:40-kor érkezik meg, és eszerint mindössze annyi lenne a változás, hogy a gép 12:30-kor indulna és párizsi idő szerint 13:30-kor érkezne meg.
Lenne jelentősége, hogy a más országokban másképp „számolják” az időt? Nem, nem lenne. Így mindenhol az adott hely Nap-idejéhez közelebb lenne a hivatalos pontos idő, illetve a nagyobb országokban az az ország döntése lenne, hogy fél vagy egy órás idősávokat határoznak meg, amelyik ott az életszerűbb, amelyik élhetőbb lenne a mindennapi életben.
Ehhez mindössze olyan szoftverek kellenének, amik mindezt kezelni tudják, hogy az eszközeink a pontos időt ne az adótorony helye alapján, hanem a készülék helymeghatározása szerint mutassák, na meg igen, az elhatározás kellene: Igen, legyen így!
Tudható, hogy ezt manapság világszinten egyszerre bevezetni képtelenség lenne, de mégis… mert ezt egy-egy ország önállóan is bevezethetné, hiszen most is előfordul hogy egyik-másik ország átáll egy másik időzónára. (Most eltekintek attól, hogy milyen egyezmények és megállapodások miatt mondanák erre, hogy azokat nem lehet felmondani, mert bármilyen egyezmény felmondható.)
Egy térkép az ilyen időbesorolásról:
Európa országainak és a fentebb említett két szigetnek a középidejei:
A térképhez még:
- Mint látható, ezek az „öt perces” eltérésű sávmeghatározások,
- A térképen látható középidő-vonalak most csak hozzávetőlegesen lettek berajzolva,
- A városállamok és a kisebb országok középvonalait a helyhiány miatt nem rajzoltam be,
- Mivel Norvégiában több mint kétórás az időtávolság, a térképre ott három idősáv került:
) egyet a fővároshoz Oslohoz közel, ami Greenwichtől 40 percre van,
) a második Tromsönél van, az első vonaltól további 40 percre (Greenwichtől 1 óra 20 percre),
) a harmadik Norvégia északi, keleti végénél Tromsötől további fél órára, ami londoni déli 12 órakor délután 1 óra 50 percet jelent. Norvégia északi része az északi sarkhoz közel már az időzónák is sokkal szűkebbek, ezért ott „az idő is gyorsabban telik”, kevesebb kilométer kell egy-egy órát arrébb lépni, viszont ritkán lakott, így aztán a több idősávból eredő eltérések nem okoznának problémát a mindennapi életben és az időbeosztás életszerű lenne.
- Ukrajna kelet-nyugati szélessége körülbelül 2 óra, ezért ott két idősávot rajzoltam be.
Mi szól ez ellen? Talán csak annyi (ami nem „csak”, hanem a mai világban mindennél előrébb való) hogy manapság a világ és az országok legtöbb vezetőjének fontos, hogy az emberek egy mesterséges, beskatulyázott rendszerben éljenek, mert számukra ez a „rendszerbe épített világ” sokkal áttekinthetőbb és ebben a rendszerben a tömegek is kezelhetőbbek, de reménykedjünk, hogy talán mégis sikerül egy a természeteshez közeli állapotot megteremteni a világban.
Bár ez csak egy „mi lenne ha” merengés volt hogy így is lehetne, és ha azt nézzük hogy sokszor milyen nehezen vezetnek be egy-egy újdonságot akkor szinte kilátástalannak tűnhet, azonban látva világot, láthatjuk azt is hogy a jobb napi időbeosztás miatt már egy-egy ország átlépett másik időzónába vagy esetleg elgondolkoztak azon, tehát talán mégsem lehetetlen. Az emberre jellemző hogy sablonokban gondolkodik, ezért az az eszükbe sem jutott, hogy „az időzónákon kívül” is van élet, pedig van. Ezért talán ezen mégis érdemes elgondolkozni: Mi lenne ha…
